EGYSZER LESZ SZENTENDRÉN HELYTÖRTÉNETI KIÁLLÍTÁS

A művészeti múzeumok hadának otthont adó paradicsomi városnak egy szépséghibája van, amely egyben lehetőség is, de az ám olyan, hogy attól minden múzeumi önkéntesnek elgyengül a térde.

Szeptember 30-i határidővel készül Szentendrén az első helytörténeti kiállítás, ennek előkészítési, tervezési és építési szakaszába egyaránt keresnek önkénteseket. Az önálló kezdeményezőkészség,  a kreativitás, a szorgalom jól jön, és aki felvállalja egy kisebb-nagyobb szeletét a munkának, egy életreszóló élményt, egyedi lehetőséget kap, hogy tudását bővítse és alkalmazza. 

Szentendre története a kezdetektől a mai napig nem csak korszakokban, de témákban is nagyon gazdag, hiszen a régészeti kérdésektől a 18. századi etnikai átalakulásokon és kereskedelmen túl a műemlékvédelem és a művészettörténet tárgykörével foglalkozik majd, számos kutatási témát és változatos kiállítási lehetőségeket biztosítva ezzel az önkéntesek számára. Művészettörténészek, történészek számára különösen izgalmas, hogy sok eddig feldolgozatlan kérdésfelvetés fordul elő.

Az első szentendrei helytörténeti kiállítás a jövőre nézve hagyományt fog teremteni, és elkészítése során csak az alkotók fantáziája szabja meg a határokat.

Csatlakozz most az egyre bővülő csapathoz, hogy együtt teremtsünk hagyományt!

  

Regisztráció és részletesebb információk:
latszoter2013@gmail.com

 

Egyenesen a helyszínről - MÚZEUMOK MAJÁLISA

Idén 19. alkalommal rendezték meg a Nemzeti Múzeum kertjében a Múzeumok Majálisát. Szombaton mi is ott nyüzsögtünk a néppel: volt még Tévémaci, Süsü, Természettudományos Medve és kölyökközlekedés.

Az eseményt az ICOM külföldi szervezeteitől lestük el, akik már több évtizede majálissal ünneplik múzeumaikat. Az Év Múzeuma-díj átadása mellett a múzeumoknak és látogatóknak egyedi alkalma nyílik arra, hogy megismerkedjenek és kedvet kapjanak egymásra.

Idén különböző negyedekbe tömörültek a múzeumok, melyeket a haza múzeumi nagyágyúinak neveit viselik. Pulszky Ferenc, Hampel József, Hermann Ottó utcáin sétálva színes múzeumi fergetegbe csöppenünk. Sátrában ücsörögve sok mobilozó muzeológust láttunk, akik unalmukban elmulasztották a lehetőséget arra, hogy megszólítsák a nagyérdeműt. Szerencsére ez inkább volt kivétel, mint szabály, ezért bőven találtunk megörökítésre érdemes, ötletes programokat, amelyek kicsiknek-nagyoknak egyaránt felkeltette az érdeklődését.

A Természettudományi Múzeum sátrában a naprakész természetbúvárok Hermann Ottóval foghattak kezet, a Hadtörténeti Múzeum kirendeltségét felkeresők díszrojtot, kitüntetést készíthettek, a Skanzen zegzugos sátrában pedig jászolos-felolvasós foglalkozás volt.

Hangulatidéző galériánk:  

 

TAGADÁS

KÖLYÖKFORGALOM

MODERN TEKNOLODZSI

SZITÁS OKOSSÁG

JÓK VAGYUNK SORSJÁTÉKBAN - GYÁRAT ÖRÖKLÜNK A 19. SZÁZAD VÉGÉN

CSAK GYEREKEK FOTÓZKODHATTAK SÜSÜVEL

MESEDÉLUTÁN A SKANZEN JÁSZOLJÁBAN

Kapunyitási pánik Szentendrén

A Látszótér felolvasást tart kedv és igény szerint Ámos Imre képei mellett. Április 04 14:00-16:00

Eredeti kimenet: a Magyar Múzeumok Online-on

Egy évvel ezelőtt országos felháborodást váltott ki, hogy a dologi kiadások csökkentése érdekében a Ferenczy Múzeumnak átmenetileg be kellett zárni - a leglátogatottabb Kovács Margit Múzeum, a MűvészetMalom és a Szentendrei Képtár kivételével – kiállítóhelyeit. Ekkor a múzeum igazgatója a szentendrei művészet képviselőihez és kedvelőihez fordult, hogy a folyamatos nyitva tartás érdekében a múzeum munkatársaival együtt vállalják az őrzést, és egyúttal különleges, személyes tárlatvezetéssel kedveskedjenek a látogatóknak. Ekkor a kéthetes közös teremőrzés rávilágított arra, hogy a megyei múzeumi rendszer megszűnése után országszerte intézménybezárásokkal kívánják kezelni a forráshiányt, másrészt felhívta a szentendreiek figyelmét saját városuk kiállításaira, az itt őrzött művészi hagyatékokra. Az eseményhez kapcsolódó blog és képgaléria itt látható.

Bár az akció tavaly sikeresnek bizonyult, idén télen mégis különösebb vihar nélkül maradt zárva a városi fenntartásban lévő múzeumok többsége. Most, amikor áprilistól újra megnyílnak a kismúzeumok, a Ferenczy Múzeum ismét megkért művészeket, műpártolókat, egyetemi oktatókat, sportolókat, zenészeket, hogy vállaljanak néhány óra teremőrzést a Barcsay Múzeumban, a Vajda Lajos Emlékmúzeumban, az Ámos Imre – Anna Margit Kiállításban, valamint a Kmetty János Kiállításban.

Az összefogás idén sem marad el, sőt a város határain is túllépett! Az első napon - április 2-án - a Kmetty Múzeumban Szakács Imre festőművész együtt dolgozik majd Mörk Leonórával, az Elle magazin vezetőszerkesztőjével; az Ámos-Anna Kiállításban pedig Krizbai Sándor képzőművész Pistyur Imre szobrásszal várja a látogatókat. De találkozhatunk Almási Gertrúd festőművésszel és Szepes Gizivel, a Dalmát Kávézó tulajdonosával a Vajda Múzeumban, Vinkler Zsuzsi és Vincze Ottó képzőművészekkel a Barcsayban, ahonnan a szubjektív tárlatvezetések sem hiányozhatnak majd.

És ez csak a nyitány, csütörtökön ugyanitt Regős Anna iparművész és Regős István festőművész fogadja a vendégeket, amíg az Ámos-Anna házaspár alkotásai között Kálnoki-Gyöngyössy Márton múzeumigazgató Harsányi Lászlóval, az NKA volt elnökével együtt foglalja el a teremőr székét. A Fő téri Kmetty Múzeumban Szvorák Katalin énekes és Bihon Győző festőművész teszi hozzá saját élményeit a kiállított művekhez.

Pénteken 10 és 14 óra között érdemes lesz a Vajda Emlékmúzeumba benézni, ahol Toronyi Zsuzsa, a Magyar Zsidó Levéltár igazgatója György Péter esztétával, az ELTE Művészetelméleti és Médiakutatási Intézetének igazgatójával együtt vezeti körbe az érdeklődőket. Ezen a napon a Kmetty Múzeumban Baksai József festőművésszel, Johan van Dam műkereskedővel, gyűjtővel a Barcsayban Varga Csaba műgyűjtővel találkozhatunk, de még más meglepetésre is számíthatunk: könnyen előfordulhat, hogy ef Zámbó István „teremőr” zenésztársaival Életmód koncertet is ad. Az Ámos Imre - Anna Margit Kiállításban a Látszótér egyetemistái "Őrködjünk együtt a múzeumok jövője felett!" címen szerveznek külön akciót:

Ezek után persze a szombati napot sem érdemes kihagyni. A Vajda Múzeumban Hermann Veronika irodalmár, tanár, a Néprajzi Múzeum kommunikációs munkatársa Oltai Kata művészettörténésszel, modellel, dj-vel vállalta fel a termek őrzését. A karcos írásairól és kritikus megközelítéseiről is ismert két személyiség biztos nem megy el szótlanul a gender témák, illetve a kortárs művészetek kapcsolódási pontjai mellett. Délután a Barcsay Múzeumon túl, ahol Aknay János festőművész és B. Szabó Veronika építész várja a látogatókat, az Ámos Imre – Anna Margit Kiállításba érdemes benézni, ahol a Szentendrei Lakástárlat Alapítvány tagjai, valamint Kósz Zoltán olimpikon vízilabdázó és tanítványai, a KÓPÉ ÚVSE csapattagjai is részt vesznek a teremőrzésben. A látogatók itt nemcsak vizuális élménnyel gazdagodhatnak, lesz zeneszó az udvaron, Kopin Katalin művészettörténész, a kiállítás kurátora pedig az egybegyűltek életkorának megfelelően tart tárlatvezetést. A zenét a Z’MIRIM diák klezmer zenekar szolgáltatja. Erről a programról bővebben!

Az esemény a Ferenczy Múzeum Facebook oldalán követhető

Miért mutat nekünk FÜGÉT a nemzet főtere?

A Kossuth Lajos tér viharos időszakokat élt meg, a magyar huszadik század lenyomatát viseli magán. Vagyis viselte, egészen a közelmúltig. Mintha egy radírral szántottak volna végig a magyarok főterén, visszaállítva a Horthy-korszakbéli állapotokat. Mi indokolta ezt a döntést? Honnan jött az ötlet és mivé torzult? Mit jelent ma a Parlament előtti tér? És egyáltalán kit érdekel, hogy milyen szobrok állnak ott!?

Az Országház alig épült meg 1904-ben, de 1906-ban már szobrot emeltek itt Andrássy Gyula tiszteletére. Ezután már nem volt megállás, magyar történelmi személyiségek váltották egymást a nemzet főterén egészen 2002-ig, amikor a kedélyek lenyugodni látszottak. A vihar előtti csendet a SIP szava szakította meg. A Steindl Imre Program (2011) eredeti célja az volt, hogy rendet vágjon a szobor-tumultusban, ami addigra elárasztotta a teret.

Fügét mutat a kép.

A Kossuth Lajos tér a főváros és a nemzet főtere, s mint ilyen, minden itt álló szobornak szimbolikus jelentése van. Kire vagyunk büszkék? Ki valósítja meg a magyar államférfi ideálját? Ki az történelmi figura akire hősként tekintünk? Az első világháború alatt csönd honolt, a Horthy-korszak alatt azonban megnőtt a nemzeti tudat építésének jelentősége, 1920 és 1940 között több szobrot is emeltek. Kossuth Lajos Horvay előadásában ugyan kissé búsra sikerült, és nem sokan szerették, de mégis a nemzet egy nagyját ábrázolta. Persze a lázadás tartalma nélkül, hiszen egy autoriter rendszerben nincs szükség forradalmárokra.

Tisza István alakja a Tanácsköztársaság borzalmaira emlékeztetett, hiszen aznap gyilkolták meg, amikor a Horthy-korszakban főellennek tartott Károlyi Mihályt megválasztották miniszterelnöknek. II. Rákóczi Ferenc pedig az irredentizmus, a haza egyesítése, az ellenállás gondolatának mementójaként került a térre.

Az országban folyó rendszerváltás meghagyták nyomukat a Kossuth téren is. A második világháború hatalmas fordulatot jelentett: Andrássy szobra elpusztult. Tiszát azonban már nem bombák, hanem emberi kezek döntötték le, mint a forradalom ellenségét. A csomó megürült helyre adta magát a lehetőség, a Népköztársaság is elkezdett munkálkodni a "közös sztorin". Andrássy helyére József Attila került, Tisza helyére - évtizedekkel később ugyan - a nagy ellenfél Károlyi alakja került, akit 1962-ben rehabilitáltak, és akit Kádár-korszak az "aki nincs ellenünk, az velünk van" elv jegyében a keblére ölelt. Kossuthot is lecserélték, ellenforradalmiból forradalmira váltották szoborcsoportját.

Az Országgyűlési Múzeum tervezett lejárata. Vajon Lenin mit keres a bal szélen? (Legalább nem a jobb szélen van. Az fura lenne.)

Új szobrok jelentek meg a színen és mind esztétikai mind tartalmi szempontból zsúfoltság alakult ki.

Nem szabad azonban a szimbolikus jelentőségről sem elfeledkezni! 1956-ban itt ütközött össze a nép és az állam akarata, azóta pedig a protest kifejezésének fő színhelyévé vált a Kossuth tér. Legeklatánsabb példája ennek a 2006 szeptemberben kezdődő és október 23-ig tartó tábor, amit a kormányellenes tüntetők a téren vertek fel, életvitelszerűvé fejlesztve demonstrációjukat.

A kormányváltást követően a Fidesz  számos köztér átnevezése mellett természetszerűleg fogott hozzá a nemzeti tér meghódításához. Gerő András történész mélyrehatóan foglalkozott a Kossuth tér történetével, és elkészített egy tervezetet, amelyet követve a szobros zsúfoltság megszűnt volna. 2011-re azonban a Fidesz már kifejezetten a Horthy-korszakbeli állapotot akarta visszaállítani. Károlyit többszörös meggyalázást követően menesztették vidékre, József Attila kikerült a rakpartra, gyakorlatilag az ártérbe, II. Rákóczi Ferencet és lovát restaurálták. Tisza és a mélabús Kossuth szobrával nem volt mit tenni, fényképek alapján készítettek másolatokat. SIP  eltörölt 65 év magyar történelmet a nemzet főteréről, és másolatokkal helyettesítette azt, ami valódi volt.

Mit jelent ez számunkra? A nemzet főtere vajon a társadalom történelemszemléletét reprezentálja, vagy a tér és a kormány mutat be  a társadalomszemléletének? Ha az utóbbiról van szó, akkor igencsak jelentős méretű fügét láthatunk, ha a Kossuth térre látogatunk.

A Kossuth Lajos tér ma. (2014.03.24.)

Az Országgyűlési Múzeum lejárata ma. Lenint nem látták a környéken.

Kúria és előtte új tó. pénz van benne.

"Vár állott és"... beton?

A mélabús Kossuth még mélabúsabb a pajitk nélkül.

Bár pajtikkal is eléggé az.

Volt forradalmi is.

Kossuth közelről.

 

Másolat. A kínai cuccokra legalább nem írják rá.

A kúria előtti tóba aprópénzt szórtak. Adakozás néhány fára?

Tisza még nem áll készen.

Andrássy is csak fekete-fehérben van a Kossuth téren.

A lebegés feszült érzése a Ludwig Múzeumban - Reigl Judit kiállítása

    A március 21-e késő délutánját mi Reigl Judit kiállításmegnyitóján töltöttük. A hosszú idő óta Franciaországban élő és alkotó festő képeire az első naptól fogva rengetegen kíváncsiak voltak. Az így kialakult kisebb hering party miatt a megnyitó után a kiállítás összképe kevésbé volt ugyan élvezhető, de a nemzetközileg elismert művész zsenialitásából  fakadóan minket egyáltalán nem kell majd nagyon bökdösni, hogy újra visszatérjünk.

   A tavasz egyik legjobban várt életmű-kiállítása véleményünk szerint egyaránt érdekes lehet laikusnak, és szakértőnek, ne tartsunk attól, hogy az absztrakt vonalak nem tolják az arcunkba első pillantásra, hogy mit kell látnunk. Próbáljunk meg a festmények címtáblácskáitól elszakadni, nehogy aztán annak "korlátai" között merjünk csupán szubjektív véleményt kialakítani. Semmit sem muszáj gondolni... (!!!)

   A színek, vonalak, foltok összhatásának - vagy épp bizonyos részleteinek - gesztusai ugyanis valamilyen érzelmet, véleményt mindenkiből kiváltanak, ehhez azonban az kell, hogy nyugodt körülmények között legyen alkalmunk látni, a múzeum épületéből kikerülve pedig ne féljünk felvállalni gondolatainkat.

Itt nincs jó vagy rossz válasz.

http://www.ludwigmuseum.hu/site.php?inc=kiallitas&kiallitasId=894&menuId=44

Kondom Múzeum - tapintható tárlat

"Pusztán az illata alapján meg tudom állapítani, hogy hol készült, és milyen minőségű" - You Qi-Cheng, a Fuji Latex igazgatója.

Tajvanban 2013 áprilisában nyílt meg a Kondom Múzeum, amely Új Tajpej Város kísérlete volt arra, hogy az iparosodást propagálja. Az elmúlt évek során egyre több üzem költözött át Kínába, ezzel szemben akarta a város a "gyárturizmust" fejleszteni.

Bejárati hall.

A város vezetése meggyőzte You Qi-Chenget, hogy hagyja meg a gyárat, és alakítsa át működő múzeummá. A látogatók nem csak a gyártási procedúrával ismerkedhetnek meg jobban, de a kondomok történetét, a megtermékenyülést és a szexet is bemutatja a múzeum. A kiállításnak van tapintható része.

Tesztelik a gumikat!

Qi-Cheng hosszú utat tett meg a múzeum megnyitásáig. Negyven évet töltött a kondom-gyártó világban, ráadásul csak két gyermeket vállalt, mert nem akarta, hogy úgy tűnjön, nem elég hatékonyak az általa gyártott termékek.

 KiállításKörkép:

Recsk - a rendszer kegyetlen, vagy az emberek?

A Recski Nemzeti Emlékparkban jártunk, ahol a Rákosi-korszakban, 1953 és 1955 között tartották fogva és kényszerítették bányamunkára mindazokat a politikai elítélteket, akiket a rendszerre veszélyesnek ítélt a rendszer. A recski munkatáborban elkövetett kegyetlenkedésnek állít emléket a nemzeti emlékpark. De vajon ki a hibás? Hogyan emlékszik a hely?

Welcome to Iraq - Tegnap nyílt Londonban az iraki művészek első kiállítása 35 év hallgatás után - 2014. március 18.
Az amerikai megszállás alatt, és egy évtizedes háború romjain született művészet.


Gyors élvezet a Szépműben - 2013. december 17.
Alagsori kiállítás világszínvonalon.


Mélyreható Múzeum - Ganymed goes Europe
Élményes est Kulkával, Gryllus Dorkával, Hegedűs D. Gézával és Hay Annával, egy emelkedő csillaggal.







Eredeti cikk: http://www.worldcrunch.com/culture-society/take-a-tour-of-taiwan-039-s-new-hands-on-condom-museum/contraception-rubber-factory-new-taipei-city/c3s10693/#.UywQgIUnZws

Gyözd meg a konzulensed!

    Állhatnál jobban is a szakdogával? Vagy csak tartasz a kritikától? Íme néhány tipp, amivel a konzulensed kiemelkedően élrevasaltnak, üngyibüngyinek és mütyürkének fog látni.

     1.    Beszélj vázlatpontokban! – Még mielőtt mondanál valamit, mondd el, hogy mit fogsz mondani. Idiotizmusnak tűnhet, de a tanárok imádják! Így látszik, hogy összeszedett vagy, és jól rendszerezed a gondolataidat.

Az 5. és legfontosabb trükköt se felejtsd!

     2.      Tegyél fel sok kérdést! – Addig sem neked kell beszélned, és a kérdés az elmélyülés legnagyobb bizonyítéka. Ezt a gimis kémiatanárnőm mondta mindig, bár neki néha lejárt a slicce, és végül csak a bölcsészkaron kötöttem ki. De ettől még igaz.

     3.      Oszd meg a kétségeidet! – A szakdoga leadása előtt egy hónappal megengedett, hogy kétségeid legyenek, ráadásul így megelőződ a konzulensedet, és nem tud nekiállni kritizálni.

     4.      Jegyzetelj! – Amint nem csak az időjárásról van szó, kezdj el jegyzetelni! Ha érezteted a tiszteletedet és csodálatodat, akkor ellenállhatatlan leszel.

      5.      Küldj memót! – Hogy mi a memó? Egy felesleges email, ami hasznodra válik. Összefoglalod benne a megbeszélteket, vázlatosan leírod, hogy a következő alkalomig min fogsz munkálkodni. Ettől eminensnek és végtelenül felkészültnek fogsz tűnni, nem utolsó sorban pedig önmagad számára is megfogalmaztad a feladataidat.

Ha nehezen bírod  a szakdogaírás mindennapjait, itt van néhány tipp, hogy hogyan éld túl a következő egy hónapot!

Recsk - a rendszer kegyetlen, vagy az emberek?

Kovács Vera

A Recski Nemzeti Emlékparkban jártunk, ahol a Rákosi-korszakban, 1953 és 1955 között tartották fogva és kényszerítették bányamunkára mindazokat a politikai elítélteket, akiket a rendszerre veszélyesnek ítéltek. A recski munkatáborban elkövetett kegyetlenkedésnek állít emléket a nemzeti emlékpark. De vajon ki a hibás? Hogyan emlékszik a hely?

    A Mátrában, egy kis falutól egy-másfél kilométerre őrizték a rabokat, a táborba vezető út oda torkollik és ott ér véget. Emlékmű fogadott minket, a jegyeket egy kis bódéban vettük meg. Első pillantásra, és mert sütött a nap egy békés erdei tisztást láttunk, tavakkal, dombokkal. Közelebbről azonban kiderült: a dombokon ma is látható az egykori barakkok körvonala, ahol a foglyok az alapokat lefektették; a tavak pedig nem természetes képződmények. Azokat a rabokkal ásatták az utolsó egy év folyamán, tömegsírnak szánták őket.

  A civilizációtól elszakítva, bekerítve, Recsken egy zárt belső világ jött létre. A "Büntető-brigád barakkjában" - ahol a legembertelenebb körülmények között tartottak éltek - egy kiállítást rendeztek be, amely a munkatábor történetét mutatja be. Az egyik túlélő beszámolója szerint ebben a világban mindenki önmaga volt. A tábort megelőző sors senkit nem érdekelt, mert így vagy úgy mindenki ferdített a történetén. De a fájdalom, a munka, a kimerültség tükrében a társadalomban viselt maszkok lehullottak; foglyokról és fogva tartókról egyaránt. 
 

A büntető-brigád barakkja az egyetlen épület Recsken, amit eredeti állapotában meghagytak

A rabokkal ásatták ezeket a gödröket. Tömegsírok helyett ma tavakat láthatunk.

 

A recski tábort ebbe az irányba hagyták el a foglyok reggelente a bányába menet.

    A tábor lakóinak minden perce be volt osztva, hétközben a munka a közeli bányában, vasárnap a lakókörletek karbantartása foglalta le őket. A "Büntető-brigád" tagjait a hét minden napján hajnalhasadástól napnyugtáig dolgoztatták, és a többi barakk lakóival ellentétben soha nem engedték ki őket a szabadba. Más fogolyhoz tilos volt szólniuk is.     Senki nem bízhatott senkiben, mert a foglyok között is voltak besúgók.     Az őrök minden kihágást, mondvacsinált szabályszegést szigorúan büntettek, ennek emlékére a tábor aljában még ma is áll az a gödör fából tákolt tetejével, ahova a lázadozókat betérdeltették. Gyakran napokat kellett itt töltetniük, kitéve az időjárás és az őket gúnyoló őrök szeszélyeinek.
    Az őrök sem rendelkeztek nagyobb mozgástérrel, a közeli faluba ugyan átmentek olykor a kocsmába, de nem látták őket szívesen. Ugyanannyira rabjai voltak a tábornak mint az elítéltek. 
    A Legyek Ura jutott eszembe ezen a helyen. Ott is, mint itt, a gyerekek egy náluk felsőbb hatalmat tiszteltek, attól féltek. Ott is, mint itt a tények, a valóban elkövetett bűnök nem számítottak. Ott maszkot, Recsken pedig egyenruhát öltöttek azért, hogy vonalat húzzanak áldozat és elkövető között. Mindkettő értelmetlen volt. A könyvben azért, mert a "felsőbb hatalom" nem létezett, csak a gyerekek képzeletében, itt azért, mert végső soron magyar magyart ölt, mint oly sokszor máskor a magyar történelemben.
    A recski események annak bizonyítékai, hogy a mások felett gyakorolt hatalom megront, és hogy amint egy embertől megvonják a méltóságát, azonnal lesz, aki készen áll, hogy ezt kegyetlenül kihasználja és kiélvezze.A Recski Nemzeti Emlékpark a kis kiállítási térrel, és néma békéjével pedig példás módon állít ennek emléket.

Ebben a derékmagasságig érő gödörben térdeltették a fegyelmi vétséget elkövető rabokat.